A kölyköt, amint belépett a házba, rá kell
szoktatnunk szabályaink betartására.
Meg kell tanulnia az alapokat:
Gyakorlatok és kiképzés
A kutyákat azért kell idomítani, hogy megtanulják az életben és a családban elfoglalt helyüket. Az intelligens, de nem idomított kutyák bajba kerülnek, balesetet okozhatnak, ijesztgethetik az idegeneket, és nem fogják őket szeretni a környéken. Azok a tulajdonosok, akik nem tanítják meg kutyáiknak a helyes viselkedés alapszabályait, felelőtlenek: a rosszul viselkedő kutyák nem hibásak az általuk okozott testi sértésben - ez gazdáik hibája! A fennálló törvények értelmében a kutyatulajdonosok mindenhol kötelesek felügyeletük alatt tartani kutyájukat. Az elmúlt néhány évben Magyarországon is előfordult néhány sajnálatos baleset, amikor a nem megfelelően tartott vagy idomított kutyák ártatlan járókelőket vagy kisgyerekeket támadtak meg, és súlyosan bántalmazták őket, sőt halálesettel végződő balesetek is előfordultak. A magyar jogrend szerint, aki a felügyelete alatt álló kutyákat kóborolni hagyja, szájkosár, illetve póráz nélkül szállítja tömegközlekedési eszközön, vagy harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, illetve nem helyez el figyelmeztető jelzést, szabálysértést követ el, amely 30 000 Ft-ig terjedő bírsággal büntethető. Aki az előzőekben említett cselekedetével másnak nyolc napon túl gyógyuló sérülést okoz, 50 000 Ft-ig terjedő büntetéssel sújtható.
Gyakorlatok és mozgás
Ugyan a mozgás kortól, mérettől és fajtától függetlenül minden kutya számára létfontosságú, természetesen minden kutyának mások az igényei. Nem elég a kutyát csak hagyni futkározni a kertben, mert ha nincs kellően megmozgatva, romboló, elfogadhatatlan magatartást is tanúsíthat. Érdemes kidolgoznunk egy mozgástervet: kedvenceink nemcsak, hogy levezethetik energiájukat, de szeretnek is játszani, és szellemileg is felfrissülnek. Nem kell szigorú rendhez ragaszkodnunk, ami sosem változik - menjünk másfelé barangolni, vegyük hosszabbra a sétát, vagy menjünk játszani a parkba -, de csinálhatunk mást is. A lényeg, hogy soha ne felejtsük el, ki a falkavezér! Általában a nagyobb testű fajtáknak több mozgásra van szükségük - de vannak kivételek: a bernáthegyi egészen más terepet és távolságokat kedvel, mint a border collie. Tartsuk szem előtt, hogy egy fiatal, aktív eb, amint elengedtük a pórázról, valószínűleg kétszer-háromszor többet fog futni, mint amennyit mi sétálunk. Például egy középméretű kutya, mint az arany retriever, egy öt-hat kilométeres sétát is megtenne naponta, s e távolság ennél csak nagyobb lehet az olyan kifejlett kutyáknál, mint az afgán agár. Az idősebb négylábúaknak lehet, hogy két rövidebb séta jobbat tesz, mint egy hosszú.
A mozgás legyen kutyának és gazdájának egyaránt kellemes időtöltés
Játékok
A kutyáinkkal való játék megerősíti dominanciánkat, de a játékok mellett szórakoztatóak, és szellemileg, fizikailag is felfrissítik társunkat. A játék jó eszköz, hogy levezessük kutyáink energiáját, lekössük figyelmét, s ezáltal csökkentsük romboló magatartásra való hajlamát. Figyeljünk oda, hogy kutyánknak megfelelő játékokat találjunk ki. Az öreg és a törékeny állatokat ne terheljük túl, mert ettől csak frusztráltak lesznek, illetve az erőteljes edzés veszélyeztetheti egészségüket. Az apportírozás jól kipróbált játék, melyre nyugodtan hagyatkozhatunk. Ebben a játékban eldobunk egy botot, amit a kutya visszahoz, de használhatunk bármilyen játékot is. Élvezni fogja, ha megpróbálhatja elkapni a frizbit és visszahozhatja. A kutyák szeretik a labdajátékokat is, mert a labda kergetése a zsákmány űzésének természetes ösztönét hozza elő belőlük. Ha kutyánk szeret huzavonósdit játszani, olyan játékkal játszuk, amelyik megfelelően erős. Fontos, hogy a játékot emberi "győzelemmel" zárjuk, egyébként a kutya azt hiheti, hogy ő a domináns partner.
IVARTALANÍTÁS
Az ivartalanítás előnyei jóval túlmutatnak a hátrányain. Nagy-Britanniában minden vezetőkutyaként tenyésztett egyedet hat hónapos korában ivartalanítanak, mert így biztosan megbízható és békés állatokká válnak. Néhány fajta bundája inkább bozontos lesz, mint selymes az ivartalanítás után, ami esztétikai veszteségnek számít például az ír szetterek és a cocker spánielek esetében. A komolyabb bajok közé tartozik, hogy néhány szukánál inkontinencia (vizelettartási zavar) alakul ki később, de ez ritka, és hormonpótlással megoldható. A gazdik attól félnek, hogy ivartalanítás után elhíznak a kutyák, de ha megfelelően tápláljuk őket, ez nem következik be. Néhány gazdi sokkal több ételt ad ivartalanított kutyájának, pusztán lelkiismeret-furdalásból. Szakmai tanulmány szerint az ivartalanított állatoknak alacsonyabb a kalóriaigényük (akár 15%- kal is), tehát ha kisebb adag ételt kapnak, nem fognak elhízni. A kutyák 6 és 12 hónapos koruk között válnak ivaréretté, bár legtöbb esetben szellemileg csak 18 hónapos koruk körül lesznek érettek. Ez azt jelenti, hogy ha egy fiatal szukának az első alom kölyke egyéves kora előtt születik meg, nem biztos, hogy meg tud birkózni az anyaság nehézségeivel. (Nagy-Britanniában például törvényellenes, ha a tenyésztők ilyen fiatal szukát pároztatnak) Sok kutyatulajdonos nem is akarja saját szukáját pároztatni. Három lehetőségük van: vagy ivartalanítják, vagy állandóan ellenőrzik a szukát a tüzelési idő alatt, vagy fogamzásgátló hormonkészítményeket használnak. A szukák nagy része 6 és 9 havonta tüzel. Egy átlagos tüzelési idő 13-21 nap között van, a legtöbb szukának hasi fájdalmai is vannak, és leverté válik. Ha csak nem lesz vemhes, a tüzelési időszakot álvemhesség követi, amikor a vemhesség, az anyaság és a nyugtalanság jelei mutatkoznak. Az ivartalanítással, amit altatásban végeznek, mindezekez a problémákat el lehet kerülni, és a kutya megbízhatóbb lesz. Több hím kutyát célszerű kasztráltatni. Ez egy olyan műtűt, amit az állatorvos végez általános érzéstelenítés mellett. A nem ivartalanított kan kutyák sokszor viselkedészavarosak: megpróbálnak szexuálisan közeledni emberekhez és bútorokhoz, agresszívabbak és magas tesztoszteronszintjük miatt elkóborolnak, mert tüzelő szukát keresnek. A kasztrációt bármilyen korú kutyánál el lehet végezni, de legszerencsésebb 9 és 18 hónapos kor között.
Bőr: fajtától függöen a bőrön laza gyűrődéseknek kell lenniük.
Bunda: tiszta és fényes legyen.
Farktő: nézzük meg, bolhás-e.
Végbél környéke: tiszta legyen.
Has: rugalmas, viszonylag puha legyen
Fülek: nézzük meg, vannak-e a szélén tetvek.
Orr: hidegnek és nedvesnek kell lennie, váladék nélkül.
Szemek: nyitottak és tiszták.
Milyen kutyát válasszunk?
A gazdaszerep összetett, sok pluszfeladattal jár, így alaposan meg kell gondolnunk, szeretnénk- e kutyát, és ha igen, milyet. Fontos, hogy ne csak a gyermekünk unszolásának engedve szerezzünk be egy házi kedvencet - döntésünk legyen logikus és megfontolt.
A kutya egy újabb családtag lesz, aki figyelmet és gondozást igényel éveken keresztül (egy kutya átlagos élettartalma 13 év). Egy jövendőbeli kutyatulajdonosnak végig kell gondolnia, lesz-e ideje és türelme egy kutyához, amelyet majd etetni, gondozni, sétáltatni és tanítani kell. Ha úgy gondolja, hogy feltudja vállalni ezt a szerepet, akkor a rászánt időt és erőfeszítést ragaszkodásával többszörösen meghálálja a hűséges barát, aki éveken át nyújt örömöt, szórakozást és társaságot.
Mielőtt megvennénk az ebünket, el kell döntenünk, mit is szeretnénk. Be akarunk-e tanítani egy kölyköt? Vagy inkább beszereznénk egy érett kutyát egy kutyamenhelyről? Tudunk naponta rendszeresen foglalkozni vele? Ha egész nap dolgozunk, vagy naponta több mint négy órát egyedül hagynánk a kutyát, akkor valószínű, hogy a kutya nem a legideálisabb számunkra, mert alapvetően szociális lényekről van szó, és nem szeretik az egyedüllétet. Ne felejtsük el a kutyatartás költségeit sem - az ételen kívül a kutyának kell nyakörv, azonosító biléta, oltások, állatorvosi ellátás, fekhely, játékok stb. A nagy testű kutyák eltartása általában többe kerül, mint a kisebbeké.
Minden kutyának más a vérmérséklete, de az egyes fajtáknak vannak bizonyos rá jellemtő tulajdonságaik. Ha megvizsgáljuk életstílusukat, leszűkíthetjük a számunkra megfelelő kutyafajták körét.
Aki általában kevésbé sürgő-forgó, pihenős alkat, vagy kevés az ideje, keveset mozog, válasszon inkább üldögélős fajtát, aminek elég egy rövid séta a ház körül vagy egyszerűen csak a kosarába fekszik. Az ölebek csoportjából lenne ideális számára egy kutya, pl. a Yorkshire terrier, vagy a King Charles spániel.
A Yorkik kicsik, King Charles spániel
dejelentős gondozást
igényelnek
Egy elkötelezett túrázó, aki szeret mozogni az időjárástól függetlenül, bizonyosan egy aktív kutyára - vadászkutyát vagy munkakutyát - értékelne a legjobban, mint pl. az arany retriever, a szakállas collie vagy a boxer. Azt is megkell említenünk, hogy ezeknek a kutyáknak szellemi kihívásra is szükségük van, mivel nagyon intelligens állatok; engedelmességi kiképzés, ügyességi gyakorlatok hasznosak lehetnek számukra, és egyben segíthetnek a viselkedési problémák megelőzésében.
Ha valaki sokat van a szabadban, és egész nap szeretne egy kutyát maga mellé, olyan társat válasszon, amelyik szereti ezt az életformát, pl. a szibériai husky, a dalmata, a pointer, a vizsla vagy a retriever.
A gyerekes családoknak olyan ebekre van szükségük, amelyek eltűrik a családi élettel járó időnkénti nehézségeket. A gyerekeket meg kell tanítani, hogyan bánjanak tisztelettel a kutyával, a kutyának pedig fesztelennek kell lennie, szeretnie kell a testmozgást, és sok figyelemben kell részesülnie. Az apportírozásra használt vadászkutyák, főként a Labradorok, épp a fenti okok miatt kedvelt családi kutyák. Egy jó családi kutyának már kölyökkorában is gyerekek közelében kell lennie, ezért ha menhelyről szerezzük be kutyánkat, alaposan nézzünk utána, honnan jött. Bármilyen gyengéd is a kutya, kisgyereket soha ne hagyjunk együtt vele - a kisgyerekek ugyanolyan kiszámíthatatlanok, mint a légkiegyensúlyozottabb kutya.
Több tudományos munka kimutatta, hogy a háziállattartás hasznos mind a gyerekek, mind a család számára. A kutya a játék és a tanulás forrásai, emellett a gyerekek megtanulják felelőséggel kezelni az állatokat, úgy, mint az élet törvényeit is, s mivel a kutyáknak arányosan rövidebb az életük, megtanulnak megbirkózni a halál gondolatával is. A Bécsi Egyetem egy tanulmány kimutatta, hogy a kutyatulajdonos gyerekek sokkal népszerűbbek lettek az iskolában, valószínűleg azért, mert kutyájukkal játék közben jobban megtanulták a nonverbális kommunikációt.
A dalmatáknak sok A labradorok közkedvelt családi
testmozgásra van kutyák
szükségük
Viselkedési zavarok:
A nyugtalanság
Az agresszió után a "magányosság-komplexus" a második leggyakoribb probléma a kutyáknál. Ha vinnyog, amikor egyedül hagyják, és rendkívül izgatott lesz, amikor gazdája visszatér, akkor nagy valószínűséggel e problémával állunk szemben. A kutya megpróbálhatja gazdáját szobáról szobára követni, nagy ragaszkodást mutatva. Megpróbálja fenntartani a szemkontaktust és a lehető legtöbb fizikai kapcsolatot. Ha egyedül hagyják, üvölthet, ugathat vagy tönkreteheti a szobát, amint kijáratot keres. Az ilyen kutyákat meg kell tanítani arra, hogyan fogják vissza ragaszkodásukat, és arra is, hogy biztonságban érezzék magukat, ha egyedül vannak.
Próbáljuk meg leszoktatni a kutyát a folyamatos követésről úgy, hogy becsukjuk magunk mögött az ajtót, vagy megkérjük családtagjainkat és barátainkat, hogy foglalkozzanak vele. Így egyre kevésbé fog tőlünk függeni.
Lassan növeljük azt az időt, amíg egyedül hagyjuk a kutyát. Segíthet, ha bekapcsolva hagyjuk a rádiót, vagy egy ruhadarabunkat a fekhelyén hagyjuk, egy másikat pedig a zárt ajtó belső oldalán.
Ne figyeljünk rá húsz perccel indulás előtt, és húsz perccel megérkezés után. Ne üdvözöljük, csak akkor, ha már megnyugodott.
Romboló viselkedés
A romboló viselkedés gyakran az unalom és a frusztráció miatt alakul ki. Rágcsálás, karmolás, puha kárpitok vagy személyes tárgyak tönkretétele - ezek mind viselkedési problémákra utaló jelek, de fontos tudni, eredetileg mi is váltotta ki ezeket. A kutyakölykök a fogazás miatt rágcsálnak, de figyelmüket könnyen el lehet terelni a papucsokról és cipőkről - a játékokra. Az idősebb kutyákat is meg kell tanítani, mi a nem elfogadható viselkedés, de az is fontos, hogy minden csábító tárgyat eltegyünk a szemük elől.
Olyan romboló tevékenység, mint a puha kárpitok szétszaggatása, vagy éppen a gazda személyes tárgyainak tönkretétele - kellő elfoglaltság hiányára is utalhat. Az unalom a romboló magatartás leggyakoribb oka, és az egyetlen megoldás, ha megfelelő szellemi és fizikai elfoglaltságot biztosítunk a kutya számára. A leszoktatás egyik része, hogy a vonzó tárgyakat elrakjuk a kutya elől. Ha hosszabb időre hagyjuk magára, akkor legyen néhány játéka. Emellett sétáljunk vele, esetleg egy kis engedelmességi gyakorlattal egybekötve.
A frusztrált kutyák a ház körül is kárt okozhatnak, gyakran ugyanazon a helyen. Ha például egy kutya ki akar jutni, hogy egy macskát kergessen, megrághatja vagy kaparhatja az ajtót vagy az ablak környékét. A tulajdonosoknak vagy kikell találniuk, mi zaklatja fel kedvencüket, vagy egy másik helységben kell tartaniuk - a probléma forrásától távol.
Ismét felhívjuk a figyelmet: gondoskodnunk kell róla, hogy a kutya jól kimozogja magát, mielőtt elhagyjuk a házat, és hogy legyenek játékai, amikkel játszhat.
Agresszió
Az agresszió az egyik leggyakoribb probléma, amivel a kutyapszichológusokat felkeresik. A kutyák sokféle okból viselkedhetnek agresszívan. Míg egyesek csak más állatokkal erőszakoskodnak, mások viszont emberekkel is azok lehetnek.
Ha egy kutya a "falka" domináns egyedének tekint magát, erejét megpróbálhatja kimutatni a családtagok ijesztgetése révén, különösen a gyengébbekkel (pl. gyerekekkel) szemben. Még a kisebb kutyák is, mint a west highland terrierek, odakaphatnak felnőtt gazdájuknak, ha nem idomították őket arra, hogy elfogadják helyzetüket.
Azok az állatok, amelyek nagy kutyának érzik magukat, kárt is okozhatnak gazdájuk tulajdonában. Egy domináns egyed gyakran mereven nézi az idegeneket, elsőnek fog bemenni az ajtón, és azonnal figyelmet fog követelni magának. Ne keverjük össze a domináns egyed viselkedését egy ijedt kutyáéval - habár mindkét állat vicsorog és esetleg harap, az ijedt állat feltehetően meglapul gazdája mögött, és félénk, amikor új arcokat lát vagy új szituációba kerül.
A domináns agressziót úgy lehet kezelni, hogy megtanítjuk a kutyának elfogadni alárendelt helyzetét. Fontos minimalizálni azt a veszélyt, amit kutyánk jelenthet mások számára, ezért tegyünk rá szájkosarat, vagy állítható kantárt sétáltatás előtt - ez elősegítheti az engedelmességet is. Ápoljuk a kutya szőrzetét legalább naponta egyszer, mert ez is erősíti az ember domináns pozícióját. Kössük pórázra, hogy jobban tudjuk felügyelni. Ne hagyjuk, hogy felugorjon a bútorokra, és ne figyeljünk oda, ha fel akarja hívni magára a figyelmet. Addig ne figyeljünk rá, míg abba nem hagyja követelőzését, ezután parancsoljunk rá, hogy üljön le, és csak akkor simogassuk meg.
Együnk, mielőtt a kutya enni kapna, mert a farkasfalkában is a vezér eszik először: készítsük el a kutya ételét, de együnk mi előbb, és csak akkor adjuk oda a kutyáét, ha mi már befejeztük. Amikor sétáltatjuk a kutyát, próbáljuk apportíroztatni, ami tovább nyomatékosítja, hogy ki a "vezér". Ha hazaérünk a sétáltatásból, mindig az embernek kell először belépni az ajtón, és csak utána a kutyának. A kutya ne kapjon semmilyen jutalmat ezek a gyakorlatok alatt.
A kutyák akkor viselkednek agresszívan más kutyákkal szemben, ha saját területüket védik, vagy akkor, ha nem szocializálódtak más kutyákkal, s ezért szokatlan számukra más állat jelenléte. A hímek hajlamosabbak az ilyen viselkedésre, de a fiatalkori ivartalanítás (Kb. két éves korukban) segít e problémán. A tényleges verekedést agresszív testbeszéd előzi meg. A kutya mereven nézi ellenfelét, mozdulatlanul áll, fülei és farka felemelve. Vicsorgat és fogait is kimutathatja (ha kutyánk verekedésbe kerül, vigyázzunk a közbeavatkozással, mert megharaphat). Ennek megelőzése lehetséges, de fel kell tudnunk ismerni a forrongó düh jeleit. Ha úgy vesszük észre, hogy kutyánk egy másik állatra fenyegető pillantással néz, tereljük el figyelmét, s ha kell, kézzel fordítsuk el a fejét. Gondolkodjunk előre, vigyünk magunkkal játékot, és ha úgy tűnik, hogy kutyánkat kezdi elönteni a düh, parancsoljunk rá, hogy üljön, és adjuk oda neki a játékot jutalmul a jó viselkedésért. Ezzel el is terelhetjük a figyelmét. Ha egy kutya húzza a pórázt, feszültsége nő, ezért ne súlyosbítsuk a helyzetet azzal, hogy erőszakosan visszahúzzuk. Előzzük ezt meg, tegyünk rá szájkosarat, ha szükséges.
A verekedés elkerülése végett, erősítsük meg a hívásra szoktatást, először otthon, aztán nyílt terepen, egy másik kutya jelenlétében. Jutalmazzuk meg a kutyát, ha nem törődik a másik kutyával - vagy ha legalább nem mutat ellensége szándékot.
Tegyünk szájkosarat az agresszív vagy veszélyes kutyákra
A domináns kutyák megpróbálhatják kierőszakolni akaratukat
Dominancia kialakítása a kutya felett
1. Mutassunk a kutyának egy játékot, de ne hagyjuk, hogy játsszon vele. Jutalmazzuk meg, ha ugat.
2. Tegyük a játékot a zsebünkbe, és szóban dicsérjük meg a kutyát, ha ugat, közben néha adjunk neki egy jutalomfalatot.
3. Figyeljük a kutyát, és adjuk ki az "Ugass!" parancsot, s jutalmazzuk meg, ha ugat.
4. Amikor a kutya megtanulta az "Ugass!" parancsot, mondjuk neki a "Csend legyen!" parancsot, és adjuk a kutyának a játékot, ha csendben marad. Tegyük el a játékot, ha megint elkezd ugatni.
5.Ismételjük meg a gyakorlatot, de ezúttal menjünk messzebb a kutyától.
Ne kiáltsunk a kutyára, mert azt fogja hinni, hogy mi is izgatottak vagyunk. A legjobb, ha figyelmen kívül hagyjuk ugatását, amíg csak tudjuk, és inkább szoktassuk meg azokkal a dolgokkal, amik idegesítik.
Kezdjünk engedelmességi gyakorlatokat végezni olyan alkalmakkor, amikor a kutya elkezdene ugatni. Így például, ha kutyánk vadul ugatva fogadja a postást, szoktassuk arra, hogy nyugton üljön. Olyan parancsszót is kitalálhatunk, ami megengedi a kutyának, hogy ugasson, pl. vendégek érkezésekor. Használjuk a korábbiakban leírt idomítási gyakorlatokat, és ne felejtsük el, hogy kitartónak és türelmesnek kell lennünk. Kellő idő és türelem ráfordításával egy kutya megtanítható arra, hogy csak engedéllyel, vagy csak konkrét körülmények között ugasson.
Azok a kutyák, amelyek őrzés közben ugatnak, általában a veszély eltűnt után elcsendesednek. Némely kutya azét "védi" a házat, mert nem biztos abban, kitől függ a látogatók érkezése. Az ilyen esetekben fontos, hogy megtanítsuk kutyánknak, mi irányítjuk a látogatókat (habár a kutya védelmező viselkedése valószínűleg megmarad, ha egyedül van otthon). Az ilyen domináns egyedek gazdáinak ki kell mutatniuk "falkavezéri" hatalmukat a kutya felett, a szigorú engedelmességi gyakorlatokon keresztül. Tanítsuk meg kutyánkat, hogy engedelmeskedjen a parancsnak, de hagyjuk figyelmen kívül, ha követelőzővé válik.
Figyelemre vágyó kutyák
A figyelemre vágyó kutyák azért ugatnak, hogy észrevegyék őket, és amint valaki közelít hozzájuk, abbahagyják. Különösen zavaró tud lenni, ha kutyánk akkor ugat, amikor éppen beszélünk valakivel. Ez annak az oka, hogy a kutya ilyenkor kirekesztve érzi magát. Ezt a problémát úgy lehet kezelni, hogy figyelmen kívül hagyjuk a kutya figyelemfelkeltési módszereit (pl., ha ugat, lökdösi kezünket, vagy ha lábunk elé dob egy-egy játékot).
Üljünk le, és kérjük a játékot, mielőtt megsimogatjuk és odafigyelünk rá - szüksége van olyan időszakokra is, amikor teljes figyelmünket neki szenteljük, így naponta legalább egy órát játsszunk vagy gyakoroljunk a kutyával.
A "magány-komplexus" miatt ugató kutyák gyakran nagyon ragaszkodnak gazdáikhoz, és az egyedüllétet nagyon nehezen viselik. Ha ez a helyzet, figyeljünk arra, hogy kutyánk jól kimozogta-e magát, mielőtt egyedül hagyjuk (illetve szoktassuk hozzá az egyedülléthez). Tanítsuk meg a "Nyughass!" parancs betartására, ezután hagyjuk egyedül egy szobában néhány percre. Ha a kutya elkezd ugatni, zajongjunk hangosan, hogy a kutya megijedjen, majd menjünk vissza a szobába, s ha csend van, dicsérjük meg, mielőtt ismét kimegyünk. Ezt valószínűleg többször is meg kell ismételnünk, de amint kutyánk hozzászokott, hogy csöndbe legyen, hagyjuk ott egyre hosszabb időre. Az is segít, ha olyan játékot adunk neki, amin érzi a szagunkat.